Felsőpakony
Mi a mikrocenzus?
A mikrocenzus, azaz „népesség-összeírás” a társadalmi folyamatokat követi nyomon. A kérdőívre adott válaszokból naprakész információk nyerhetők belőle a népesség nagyságáról, összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más fontos demográfiai mutató szerint, valamint részletes képet kaphatunk a háztartások és a családok főbb jellemzőiről és a lakásállomány főbb adatairól is.
A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele az összeírásban kötelező.
Mi a mikrocenzus célja?
A mikrocenzus célja, hogy megbízható, friss adatokkal szolgáljon országos és területi szintű gazdasági és társadalmi döntésekhez. A Magyarországról nyújtott adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra. A mikrocenzus adatai segítik a társadalmi folyamatok, valamint a lakosság életkörülményeinek jobb megértését, a szükséges intézkedések kidolgozását, a statisztika eszközeivel láthatóvá teszi a társadalom valós állapotát, támpontokat nyújtanak a „közjó” megállapításához és érvényesítéséhez.
A mikrocenzus alapkérdései
A kérdések első része a lakásra, a második része a benne élő személyekre vonatkozik.
A lakásokról olyan alapvető információkat szeretnénk megtudni, mint például az épület típusa, építési éve, a lakás falazata, szobáinak száma, alapterülete, kommunális ellátottsága, felszereltsége.
A személyekről demográfiai (pl. nem, születési idő, állampolgárság, lakóhelyek, családi állapot, gyerekek száma), iskolai végzettségre, foglalkozásra valamint munkahelyre vonatkozó adatokat kérdezünk. Ezeket követik a szenzitív kérdések (nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, egészségi állapot, fogyatékosság), amelyekre a válaszadás önkéntes.
Az intézetek összeírásánál (pl. kollégiumok, szociális intézmények) a címük mellett a rendeltetésüket és a férőhelyek számát kérdezzük meg.
A mikrocenzus kérdőíven név nem szerepel, a kérdésekre azonban kötelező a válaszadás. Ez alól csupán a szenzitív (érzékeny) kérdések képeznek kivételt, melyekre nem kötelező válaszolni, de ugyan olyan fontos, hiszen az itt kapott pontos adatok hosszú távra adnak segítséget az adott területet érintő érdekképviseletnek mind a tervezéshez, vagy támogatások elosztásához.
Kiegészítő kérdések
A 2016. évi mikrocenzus alapkérdéseihez ötféle kiegészítő kérdőív csatlakozik, amelyek több, napjainkban fontos társadalmi témára keresik a válaszokat. Ezek a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, illetve az egészségi problémából fakadó akadályozottság és a nemzetközi vándorlás.
Minden háztartáshoz egyféle kiegészítő felvétel tartozik, a címekhez véletlenszerűen kerül egyetlen kiegészítő kérdőív az ötből. Erre a válaszadás önkéntes, azonban éppoly fontos!
Kiket kérdezünk?
Az összeírást az ország 2148 településén mintegy 440 ezer címen végzik el, ez a magyar háztartások 10%-át jelenti.
Válaszadási módok
Az adatszolgáltatók kétféle módon válaszolhatnak:
-
Október 1. és 9. között interneten keresztül maguk válaszolhatnak a kérdésekre, a címükre előre eljuttatott egyedi azonosító kódok segítségével.
A kitöltés ezen a linken érhető el: http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/internetes_kitoltes
-
Október 10. és november 9. között a számlálóbiztos közreműködésével adhatják meg adataikat. A számlálóbiztosok tablet és laptop segítségével papír kérdőívek nélkül végzik az összeírást.
A KSH a kijelölt címekre szeptember 26. és 30. között postai úton eljuttatja az adatfelvételre felkérő levelet, amely tartalmaz egy tájékozatót, valamint az internetes kitöltéshez szükséges azonosítót.
Az internetes kitöltési lehetőség október 1-től 9-ig áll az adatszolgáltatók rendelkezésére, ezt követően számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, ahonnan interneten nem érkezett be a kitöltött kérdőív csomag.
Október 10-től már csak a számlálóbiztosok segítségével lehet adatot szolgáltatni.
Hogyan óvják az adataimat?
Az adatvédelmi követelmények a mikrocenzus minden területén megjelennek. A mikrocenzusról szóló 2015. évi X. törvény kimondja, hogy az adatgyűjtés során „az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon kell felvenni”. A másik fontos adatvédelmi kritérium a törvényben, hogy „a mikrocenzus során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók”. A mikrocenzus kérdőívei nem tartalmaznak nevet, és a Központi Statisztikai Hivatal biztosítja, hogy az adatfeldolgozást követően az adatok ne legyenek összekapcsolhatóak az adatszolgáltatókkal. Az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények betartásáért a KSH felelős, tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kíséri figyelemmel.